A somlyói Mária Kegytemplom (10 km)

A barokk templomot 1804-ben kezdték építeni Schmidt Konstantin építész tervei szerint, és 1876-ban fejezték be teljesen, a templomi berendezésekkel együtt. Ugyanabban az évben, augusztus 20-án szentelte fel Fogarassy Mihály, erdélyi püspök.

 

A templom berendezésének nagyobb részét Papp Miklós, brassói festõ és szobrász készítette. A mellékoltárok és a szószék már a XIX. század elsõ felében elkészültek. A következõk: Szent Ferenc oltár, Szent Antal oltár, Szent Erzsébet oltár, Szent Anna oltár, Nepomuki Szent János- és Keresztelo Szent János oltár, Kortonai Szent Margit oltára és a kórus alatt a szenvedõ Jézus oltára.

 

Külön értéket képvisel a temploban a stalluma szentélyben és a szószék a templomhajó déli falán. A kórust Pfeifer Antal gyergyószentmiklósi mester készítette el 1831-ben. A kórus legfontosabb bútora az orgona, amely 1931-ben épült a mai formájában. A színes üvegablakok 1905-1911-bol valók, a csehországi Grottauban gyártották és helyezték el a templom ablaküregeiben. A fõbejárati üvegablakokon Jézus és Mária monogramja, valamint a ferences jelvény látható. A Mária kegyszobor jobb oldalán Szent István király, bal oldalán Szent László király szobra áll. Grödenben (Tirol) készültek 1905-ben, Runggaldier József szobrász alkotásai, magasságuk 2,60 méter.

 

Alkotójuk Vincefi Sándor hajdani csíkszeredai szobrászmûvész. A templomhajóban, a baloldali hosszú pad támláján látható dombormuveket Imets László csíkszeredai mûvész készítette az 1980-as években. Magyar és ferences szenteket ábrázolnak. A kórus alatt, kimenet jobb oldalon, a háromszéki fõkapitány, Mikes Kelemen (nem a rodostói!) síremléke található (1686). A templom elõcsarnokában, a tartóoszlopokon elhelyezett márványtáblák a somlyói rendház nagyjainak emlékét õrzik.

 

A templom diadalívén latin nyelvu kronosztikon áll:

ECCe MarIa pIo rVtILant tVa teCta nItore, qVae tIbI FrancIsCI tVrba pVsILLa LoCat.

 

(Íme, Mária, tündöklo fényben ragyog hajlékod, mit Neked Szent Ferenc kisded nyája emelt.)

 

Eross József kézdivásárhelyi mester építette.

A templom homlokzatán látható Mária-szobor rézbol készített ötvösmunka. Rottenbacher brassói mester alkotása, 1837-ben készült. A szobor felett latin nyelvû kronosztikon olvasható:

SpLenDor ab eLIsIs CeLebri reDIt arte rVInIs aeDIbVs Oh Virgo gLorIa nostra tVIs.

(Ó Szent Szûz, mi dicsoségünk, a széthányt romokból jeles mûvészettel újul meg szentélyed.)

 

A templomot Urbanszky Fülöp kolozsvári festõ festette ki 1911-ben. P. Écsy János házfõnök 1973-ban renováltatta a festést (az oszlopokat, a mennyezet mezõit és a romlásokat javíttatta ki).

 

1948-ban, XII Piusz pápa a templomot Basilica minor, (Kisbazilika) rangra emelte.

A templom legértékesebb tárgya a Szûz Mária kegyszobra. A XVI. század elején (1510-1515) reneszánsz stílusban készült, hársfából. Alkotója ismeretlen. Magassága 2,27 m. A világon ismert kegyszobrok között a legnagyobb. A napba öltözött Asszonyt ábrázolja, akinek lába alatt van a hold, fején a tizenkét csillagból álló koszorú. Királynõként is ábrázolja Szûz Máriát: fején korona, jobb kezében jogar, bal karján tartja szent Fiát, a világ Megváltóját. 1798-ban, Batthánnyi Ignác erdélyi püspök idején az egyház "Csodatevõnek, segítõ szent Szûznek" nevezi el.

 

A Kegyszobor a Mária-zarándoklatok középpontjában áll. Régi szokás, hogy a zarándokok, miután a Kegyszobor elõtt Máriához, Isten Anyjához könyörögtek, megsimogatják a Kegyszobor lábát, hozzáérintik ruhájukat és kegytárgyaikat. Így óhajtják kiesdeni a maguk számára az Istenanya áldását.

 

A Kegyszobor a Mária-zarándoklatok középpontjában áll. Régi szokás, hogy a zarándokok, miután a Kegyszobor elõtt Máriához, Isten Anyjához könyörögtek, megsimogatják a Kegyszobor lábát, hozzáérintik ruhájukat és kegytárgyaikat. Így óhajtják kiesdeni a maguk számára az Istenanya áldását.

 

A századok folyamán a Kegyszoborral sok csoda történt, sok ima meghallgatásra talált. Többször olyan fényben ragyogott a szobor, hogy világossága betöltötte a templomot. Nagy katasztrófák elõtt szomorúnak látták az emberek az arcát.

 

Az 1661-es török-tatár dúlás alkalmával, amikor a templomot felgyújtották a tatárok, a Kegyszobor sértetlen maradt. A hagyomány szerint az egyik tatár vezér, azt gondolván, hogy a Kegyszobor nagyon értékes lehet, el akarta szállítani, de az olyan súlyossá vált, hogy nyolc pár ökör sem tudta elhúzni a szekeret. A tatár vezér ledobta a szobrot a szekérrol, kardjával hozzávágott, megsebezve a Kegyszobor arcát és nyakát. Ezek a sérülések ma is láthatók a Kegyszobron. A tatár karja bénán hanyatlott alá.

 

Az idok folyamán a hívõknek a Kegyszobor elõtt elmondott imája, a Boldogságos Szûz Mária közbenjárására, igen sokszor meghallgatásra talált. Ennek emlékét õrzik a Kegyszobor két oldalán kifüggesztett fémtárgyak (fogadalmi tárgyak). Ezek a XVII-XVIII-XIX. századokban készültek. Imameghallgatás esetén ilyen fogadalmi tárgyakat készíttettek és adományoztak hálából a Szûzanyának.

 

Az 1940-es évektõl napjainkig, márványból készült hála-táblák tanúskodnak arról, hogy a Szûzanya most is meghallgatja tisztelõinek imáját

 

Csíksomlyó búcsújáró hely jellegét az adja meg, hogy már a XV. században virágzik a Boldogságos Szûz Mária tisztelete a székely nép körében. A környék népe, Mária-ünnepeken Somlyón gyûlt össze.

IV. Jenõ pápa az 1444. évi körlevelében arra buzdítja a népet, hogy legyenek segítségére a ferenceseknek a templomépítésben. Viszonzásul - a kor szokása szerint -, búcsút is engedélyezett a jótevõknek. A templom építését azzal indokolja a pápa, hogy "a hívek nagy sokasága szokott összejönni ájtatosságnak okából és gyakorta nem szûnik odagyülni, Máriát tisztelni".

Azóta is megszakítás nélkül tart a zarándoklat Csíksomlyóra, Szûz Mária tiszteletére.

 

Ezt az õsi hagyományt õrzi és folytatja a mai napig Mária népe. Ugyancsak az eredeti hagyomány szerint, nyírfaággal kezében, vagy a jármûvét feldíszítve tér haza otthonába.

 

Csíksomlyó most is a katolikus székelység hírneves búcsújáró helye. Most már a más vallású keresztény hívek is szívesen vesznek részt a búcsújárásban. A Szûzanya iránti tiszteletben a buzgóság az ido mulásával sem lankad. Év közben is szüntelenül özönlik a nép Somlyóra Máriát tisztelni, köszönteni, elõtte imádkozni. 1990 óta minden évben több százezer ember zarándokol Somlyóra és vesz részt a Szûzanya tiszteletére tartott körmeneten, szentmisén.