|
Parajdi sóbánya (98 km) |
|
Parajd község a Gyergyói-hegyek aljában fekszik, a Kis-Küküllö völgyében, a helység nevét adó medencében, kb. 535 m tengerszínt feletti magasságban. Modernizált műutakon közelíthető meg, éspedig a 13A országos érdekeltségű úton (Szováta - Parajd - Székelyudvarhely - Csíkszereda) 7 km -re Szovátától a 13B országos műúton (Parajd - Gyergyó), úgy mint vasúton, Parajd a végső megállója a Balázsfalva - Balavásár - Szováta - Parajd másodlagos vasútvonalnak, amely a Bukarest - Brassó - Nagyvárad fő vonalba fut bele.
Parajd települést egy csomópontnak minősítheljük ugyanis innen indul ki három út: Marosvásárhely felé (69 km), Székelyudvarhely - Brassó felé (71 km), és Gyergyó - Békási-szoros - Piatra Neamt (125 km) felé.
A legközelebbi repülőtér, amely kiszolgálhatja az üdülőtelepet, az a marosvásárhelyi, amely 69 km -re található.
Parajd község az azonos nevü fennsíkon és a Korond - Parajd - Szováta sóstrukturán fekszik, a domináns domborzati forma a dombság, 460 és 681 m magasságban. A "Só-domb" félkör alakjával rejti el a belsejében a hatalmas só tömeget, emlek a dombnak a magassága 571,8 m.
A morfológiai struktúrája és klimaterikus jellegzetességei nagy mennyiségű folyóvizet eredményeztek. A legfontosabb ér, ahová ezek a vizek összegyülnek, a Kis Küküllő felső folyása, hozama 1 köbméter / másodperc, ennek a legfontosabb mellékfolyója a Korond patak. Kevésbé fontos patakok a: Parajd, Tölgyes, Bükkös, Harom, Egres, stb . Parajd klímája jellegzetes kontinentális mérsékelt klíma, hidegebb nyarakkal és hűvösebb telekkel. Az évi átlaghőmérséklet 7 Celsius fok, a július - augusztus hónapok átlaga 17, a január hónapé pedig -4 Celsius fok. Évente a 25 fokosnál melegebb napok száma kevesebb, mint 80. A napsütés ideje igen rövid, csak 2000 óra évente.
A levegő nedvességtartama igen nagy, kb. 70 - 80%. A különböző fákkal borított környező dombok megvédik a helységet az erős szelektől. Legtöbbet az É-Ny felőli szél fúj, amely bőséges csapadékot hoz magával.
Parajd községet 1567-ben említik először az írásos feljegyzések, 1998 január 1 -én 7137 lakost számlált amelyből egyedül Parajdon 4100 lélek lakik és 6 falut foglal magába.
Az ásványvízforrások Az 1949 -ben végzett fúrás eredményeként több termál forrást tudtak befogni, a leggazdagabbak az 1028 -1128 m mélység közötti vízszínt.
Az innen származó ásványvizet 1992 -ig használták a balneáris telep és a helyi strand számára. 1993 -tól napjainkig a hidrotermális fürdők és a parajdi strand a só tartalmú víz felhasználásával működtek tovább, ezt a vizet a bányából pompálják a felszínre, ide az esőzésekből jut le. A felszínen a felpompált vizet felmelegítik.
A só Parajd községben a gyógykezelés 1960 -ban kezdődött el, a "Dózsa György" bányában, 1980 -tól pedig az "50"-es szinten, 120 m mélységben. Nyolc nagy szobában (15 x 20 m), 500 m hosszan terül el ez a bázis. Ebbe a gyógyközpontba autobusszal egy 1250 m hosszú folyóson lehet eljutni, ahonnan még 170 lépcsőfokot kell lemenni a mélységbe.
A földalatti kezelőbázisban villanyvilágítás van, a gyerekek számára játszótereket, a felnőttek számára pedig billiard termet rendeztek be. A látogatók rendelkezésére áll egy büfé, egy ökumenikus kápolna és egy orvosi rendelő.
Parajd gyógytelepülés a Parajd - Korondi medencében fekszik, 580 m tengerszint feletti magasságban. A klímája a szubkárpáti domboknak felel meg, amelyet a hideg nyarak, enyhébb telek és a bőséges csapadék jellemez az egész év folyamán.
A Korond - Parajd vonalon a legfontosabb geológiai alakzat a sóhegytömeg, amely Parajd közelében a felszínre tör.
Ehhez a sótömeghez két balneáris tényező párosul: ˇ a légzési zavarok kezelésére alkalmas földalatti termek, ˇ az enyhén szulfátos - kálcimnos - hipertermális - hiperkoncentrált klorós - szódikus ásványvíz.
Az itt található egyedi mikróklíma jellemzői: ˇ az allergiát és a légzési zavarokat keltő tényezők hiánya, ˇ állandó hőmérséklet, ˇ aránylag, alacsony csapadékmennyiség, ˇ az alacsony ozon-tartalom, ˇ alacsony pH tartalom, ˇ a levegő magas ion-tartalma, ˇ a bánya egy Faraday-szobával müködik. |