Gyílkostó és a

Békási szoros (89 km)

Az Erdély keleti részén, a Keleti Kárpátokban elhelyezkedõ Gyilkostó Békási Szoros együttes a világ egyedi szépségû tájegységét képezi. A szájhagyomány a tó erédetérõl legendát tart számon, miszerint:

 

Élt valaha Szárhegyen egy Eszter nevü gyönyörû lány. Eszter egy szép napon elment a gyergyói vásárra és ott találkozott egy délceg legénnyel, aki erejérõl volt híres, azt beszélték róla, hogy akár a medvével is birokra kel. Elsõ látásra egymásba szerettek és a legény meg is kérte Eszter kezét. A lakodalomra azonban nem került sor, mert a legényt besorozták. Eszter egyre várta jegyesét, éjjel nappal csak róla álmodozott.

 

Egy alkonyatkor, amint a forráshoz ment vízért és szerelmérõl elmélkedett, énekelni kezdett, de nótája oly szomorú volt hogy hallatára még a hegyek is meghatódtak. Vasárnap délután volt, amikor hirtelen egy rabló állta útját, fölkapta nyergébe és szélsebesen elvágtatott vele, meg sem állva a kis Cohárdig, ahol az ezerarcú sziklák között volt a rejteke. Erõsen megtetszett neki Eszter és, hogy jóra bírja a világ aranyát - ezüstjét odaígérte, de Eszternek semmi sem kellett.

 

Látván, hogy szépszerivel semmire sem jut a lánnyal, erõszakkal akarta feleségül venni. Erre Eszter a hegyek segítségéért esdekelt, sikolyára pedig a szánakozó kõsziklák mennydörgéssei válaszoltak.

 

Hirtelen hatalmas zivatar támadt és az áradat mindent elsöpört ami útjába akadt, Eszter és rablója pedig a sziklatörmelékek között lelte halálát. Az idõk múltával a hegyi patakokból aláfutó vizekbõl a tragédia helyén egy tó képzõdött, melyet a helybéliek Eszter emlékére Gyilkos tónak neveztek el.

 

A Gyilkostó L alakú, mélysége 10 méter, kerülete 2830 m és a víztükör felülete 12,7 hektár. A tó a Békási szoros szomszédságában, Hargita megyében, Gyergyószentmiklóstól 26 km -re, a 12 C jelzésü országút mentén terül el.

 

A tó aránylag újkeletü, az 1837 -es esztendõ nyarán keletkezett, amikor a rendkívüli esõzések következtében a Gyilkos szikla északi oldala leomlott és az elmosott törmeléktömeggel együtt elzárta a Békás pataknak az útját annyira, hogy a felgyülemlett vízmennyiségtõl egy természetes gát alakult ki.

 

A tó rendkívüli varázsát a vízbõl kiálló hajdani fenyõk törzsei alkotják, melyek sokasága mintegy megtöri a tó vizében tükrözõdõ kis Cohárd képét.

 

A tó gyilkos nevét a Piros patak által aláhordott vöröses szinü harmadkori szétmállott homlokköveknek köszönheti, mivel útjában vörösre festette a környék talaját.

 

A tó létét sajnálatos módon fenyegeti a környezõ hegyi patakok (Piros, Likas, Cohárd és Gyilkos) által nagy mennyiségben aláhordott és felgyülemlõ hordaléktömeg.

 

A Gyilkostó és környéke rendkívül gazdag és változatos növény és állatvilággal rendelkezik. Mogyoróval vegyes fenyves erdõk, hegyi akác és nyír, fehérfenyõ, juhar és havasi jegenye ékesíti a tó környékét övezõ hegyoldalakat, a tisztáson és rétekben vadvirágok gyönyörködtetik a szemet.

 

Az itt élõ állatvilágban megtalálhatók a ritkaságszámba nyilvánított nyest, feketekecske, farkas, vaddisznó, szarvas, vadmacska, medve, mókus stb., valamint a legkülönbözõbb madárfajok mint a fajdkakas, gyöngytyúk, szalonka, fogoly, harkály, héja, sólyom és társaik. Gazdag és értékes vízi állatállománya révén (õshonos a pisztráng, hegyi pisztráng, piros ponty stb.) a régió sporthorgászati szempontból is jelentõséggel bír.

 

A Gyilkostó egy, a tengerszint fölött 983 m magasan kis helyi medencében található, éghajlata kellemes, szubalpesi. Évente a napos órák száma 1700 - 1900, az évi átlaghõmérséklete 8 Celsius fok. A legalacsonyabb átlaghõmérséklet 7 / -4, a legmagasabb  14 / 18 volt. A tó vizének hõmérséklete nyáron eléri a 22 fokot, tavasszal, õsszel 6 - 10 fokos. A vidéken mérsékelt szelek fújnak, nyáron az idõjárás rendkívül kedvezõ a gyalogtúrázóknak, hegymászóknak, télen az idénysportokat üzõknek.